A Törökbálinti Sváb Egyesület a hagyományaihoz híven az idén is a tagsággal közösen, január 21-én disznót vágtak. A már jól bevált forgatókönyv szerint reggel hat óra tájban kezdik már évek óta a disznóvágást, ekkora hozza a termelő Kecskemétről a disznót. A disznók megérkezéskor látjuk, hogy három disznó van a kocsin, kérdésemre a sofőr jelzi, hogy még két helyszínen lesz ma vágás, oda is évek óta szállítja a malacokat.

A malacot a EU szabályoknak megfelelően elektromos sokkolóval kábítják, és ezt követően elkezdődik az egész napos munkafolyamat, a feldolgozás. Jól összeszokott böllér hármas dolgozik össze, mindenkinek megvan a feladata, látszik, hogy szinte fél szavakból is megértik egymást. Az üstben már rég forralják a vizet, amelyet vödrökkel hoznak a kertben elhelyezett, legalább 100 éves fateknőbe, és itt már az igazi munka veszi kezdetét, meg kell tisztítani a disznót. Ebben a Helter gyerekek is részt vesznek, látszik, hogy az apa hentesként dolgozott a faluban éveken keresztül, a tudást átadja a gyerekeknek is. Közben valaki házi pálinkával érkezik, és körbe kínálja a serénykedők között. Az egyik böllér hosszas rábeszélés után, nagy durcásan végül kötélnek áll és Ő is iszik egy kupicával....

Dél környékén már friss hájas sütemény illata járja át a házat, és a szemfülesebbek már az igazi sváb ételt, az ilyenkor szokásos saures-t is megkóstolták. a munka jól halad, már a hurkának való is abálódik az üstben, a fiúk felváltva ebédelnek, hogy a munka folyamatosan haladjon. Még néhány óra és a disznó tulajdonképpen átlényegült szalonnává, kolbásszá, hurkává... stb. Bent a konyhában javában sütik a hurkát kolbászt, hogy mire az Egyesület tagjai megérkeznek, az ünnepi toros vacsora elkészüljön.

Igen ünnepi, mert ez a maroknyi sváb kisebbség, akik még itt élnek köztünk, ünnepként élik meg a törökbálinti svábság, eme szép összetartozást erősítő hagyományát. A vacsora jó hangulatban telt, Én magam is megkóstolhattam a sváb recepttúrák alapján készült ételeket. Az élményt ezúton is köszönöm. Így telt el az idő 2011. január 21-én reggeltől estig, munkával, nevetéssel, jókedvvel. Isten tartsa meg a törökbálinti svábokat, hiszen attól lett Törökbálint- Törökbálint, mert őseik építették, szépítették a mi kis "falunkat".

Az idei disznótoroson a munkájukkal járultak hozzá:

Böllérek: Helter Ferenc, Schléger Zoltán, Pénzes Attila,

Vendég böllér volt: Tollár János

Weigl Náci, Weigl Ignácné, Weigl Toncsi, Weigl Antalné, Loschinger Mári, Megyaszai Magdi, Gauland József, Helter Móni, Helter Szabina, Helter Bence, Hutschneider Rózsi és Marci, Bunth Kati, Kökény Magdi és Józsi, Sátori Kati néni, Rothauszky György, Holczer Annus, Schmidt János (elnök) és Erzsi, Pecsenka Éva néni, Hábermann Szilveszter, Bartos Tóni, Gigler Gabi, Székesi György, Székesi Julika, Füleki László, Füleki Anikó

/ Hopka László /