Pénzes Józsefné óvodavezető, Bóbita óvoda avató beszéde:

Kedves Vendégeink, tisztelt hölgyeim és uraim!

Nagy örömmel köszöntöm Önöket a Bóbita Óvoda dolgozói közössége és a magam nevében!

Hosszú ideje vártuk ezt a napot. Rég óta készültünk lélekben és tettekben is azokra az időkre, amikor ebben a gyönyörű, új épületben fogadhatjuk a gyermekeket.

Ez a nap a valóságban július 26-án, hétfőn érkezett el, ekkor vártuk először őket ebben a házban. Ezen a reggelen a gyerekek némi szorongással, izgatottan érkeztek, szüleik kíváncsi tekintettel néztek körbe. Ahogyan az építkezés alatt minket, úgy most őket is meghökkentette az épület hatalmas mérete.

Tanácstalanul néztek körbe: merre induljunk?

A gyerekek arcán a változást a csoportszoba ajtajához érve lehetett látni.

Bekukucskáltak, körül néztek, aztán boldog mosoly jelent meg az arcukon! Ez egy óvoda, tényleg egy óvoda! - gondolták! Nem kellett több, mint néhány perc, és máris vidáman játszottak! Egész nap és az óta is minden nap ezt a felhőtlen örömöt látjuk az arcukon. Megtalálták a helyüket, már jól tájékozódnak az épületben. Nagy örömmel használják az udvart és a játszóteret.

Most már mi felnőttek is tudjuk, melyik ajtó mögött mit találunk.

Komolyan tartottunk attól: hogyan fogjuk majd érezni itt magunkat? Hiszen ahonnan jövünk, a régi épületünk, nagyon a szívünkhöz nőtt! Több évtizedes története telis-tele van szebbnél-szebb emlékkel.

-       Van olyan óvó nénink, aki gyermekkorát a Bajcsy-Zs utca 48 szám alatt töltötte!

-       Sokan közölünk saját gyermekeinket, unokáinkat is hoztuk magunkkal!

-       Sok szülőtől hallottuk: én is ide jártam! A „kékbe”, a „sárgába”, a „pirosba”, a „zöldbe”!

-       „Vera néni volt az óvó nénim” - „ Julika néni várt reggelente”- mesélték.

-       „Erzsike néni csoportjába jártam, a zöldbe.”

-       „Akkor, amikor én ide jártam, németül is tanultunk!”

-       Sokan emlékeznek arra, hogy Mariann óvó néni volt hosszú időn keresztül az óvoda vezetője.

Akikre még oly sokan ma is emlékeznek, itt vannak körünkben.

Vera néni: Gígler Gáspárné, akit a gyerekek rajongva szerettek. A szülők és az akkori fiatal kollégák (köztük én is) nagy tisztelettel követtük a gyermeknevelés útvesztőiben.

Julika néni: Fábián Sándorné dajka néni, akinek legendás „barackjai”, „arccsippentései” máig eleven élmény sokak emlékezetében. Az ő unokája szeptembertől pályakezdő óvodapedagógusként kollégánk lesz.

A zöld csoportos Erzsike néni, Kissné Széll Erzsébet, akire legtöbben gyönyörű énekhangja és végtelen nyugalma miatt emlékeznek szeretettel.

Róza néni: Mammel Ádámné, akinek a német nemzetiségi nyelvoktatás meghonosítását köszönhetjük Törökbálinton. Ő kezdte el és az ő útmutatásával folyt több évtizeden át a Bóbita Óvodában az óvodás gyermekek német nemzetiségi nyelvvel és és hagyományokkal való megismertetése.

Mariann néni: Horváth Jenőné, aki hosszú-hosszú évtizedeken át volt -túlzás nélkül - mindenki anyukája, ahogyan teltek az évtizedek, lett mindenki nagymamája.

Itt engedjenek meg nekem egy kis személyes kitérőt! Mariann néni az én életemben is nagyon fontos szerepet játszott! Azt hiszem, a mi kettőnk párosáról elmondható: igazi kuriózum.

Fiatal, pályakezdő óvónő koromban ő volt az én főnököm a Bóbita Óvodában. Huszon egynéhány évvel később én voltam az ő főnöke egy budaörsi óvodában. Aztán 1998-tól hat éven át a legnagyobb harmóniában dolgoztunk együtt újra a Bóbita Óvoda sárga csoportjában. Tehát végig csináltuk egymással az összes létező felállást, ami egy óvodában előfordulhat. Nagyon sokat tanultam tőle, mindig őszinte hálával gondolok rá! Számomra ő az igazi példakép: gyermekszeretete, hivatása iránti elkötelezettsége, szorgalma és kitartása tiszteletet parancsoló. Azt, hogy ma itt állhatok Önök előtt, nagy részben neki is köszönhetem! Köszönöm, Mariann néni! 

Természetesen az itt és most felsoroltakon kívül még sok más kollégát is fel tudunk sorolni, akik áldozatos munkájának is köszönhetjük, hogy ma itt vagyunk, itt lehetünk.

Az óvodapedagógusi pálya számunkra nem csak munka, hanem hivatás, ami kitölti egész életünket. A gyermekekkel való együttlét – minden létező nehézség ellenére – naponta ad nekünk gyönyörűséges pillanatokat. A mai nap pedig gyönyörűséges pillanatok sorozata! Egy olyan új épületben kezdhetjük meg nevelő munkánkat, ahol a környezet, a tárgyi feltételek maximálisan kielégítik minden igényünket. Az épület környezetbarát megvalósítása biztosítja számunkra a lehetőséget a gyermekek környezettudatos nevelésére. Az igazi tornaterem, amire már oly régen vártunk mindannyian, rendelkezésünkre áll. Terveink szerint nagyon komoly szakmai munka indul el a gyermekek egészséges életmódra való nevelése és  mozgáskultúrájuk fejlesztése terén.

Nevelési programunk a gyermeki tevékenységre épül, a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által nevel. Az óvodánkban folyó nevelő munka célja a személyiség formálása és fejlesztése. Ebben központi szerepet kap a képességek kibontakoztatása, ezt pedig komplex tevékenységekkel valósítjuk meg. Az óvodás korban a képességek fejlesztésének általános törvénye, hogy a gyermek tevékenykedhessen, cselekedhessen, ez által tudjuk képességeit fejleszteni. Az Európai Unió a XXI. század nevelésével-oktatásával foglalkozva a „képesség” kifejezés helyett  a „kompetencia” fogalmát használja. A kompetencia jelentése az adott helyzetben a megfelelő tudás, készségek és hozzáállás ötvözete. Feltételezi a cselekvés, a tevékenység sikerét. Magában foglalja a pozitív attitűd és motiváció meglétét. Minden egyes kompetencia képességek csokrát jelenti. Értékrendünk szerint az óvoda a közoktatási rendszer szerves része, ez által az élethosszig tartó tanulás alapozó szakasza. Óvodánk nevelési gyakorlata, most már az óvodai kompetencia csomagok nevelési programunkba való beépítésével, meg tud felelni a kompetencia-fejlesztés alapozó feladatainak, hiszen a tevékenységek, a cselekvések által történő fejlesztés egyenlő a kompetencia fejlesztéssel. Pedagógiai munkánk megújításának célja a kompetencia alapú nevelés nagyobb mértékben való megjelenítése városunkban, kapcsolódva a Zimándy Ignác Általános Iskolában már működő kompetencia alapú oktatáshoz, illetve mindennek az iskolás kort megelőző életszakaszban való megvalósítása.

Elkötelezettek vagyunk az eddig is alkalmazott inkluzív, befogadó pedagógia elvei mellett, kidolgozzuk a játékba ágyazott tanulás stratégiáját. 2008 óta a városban működő közoktatási és közművelődési intézményekkel együttműködési megállapodás keretében dolgozunk együtt. Ennek célja, hogy az intézményünkbe járó gyermekek és szüleik megismerkedjenek Törökbálint nagyon gazdag kulturális, művészeti és civil egyesületi életével. Szeretnénk mintát adni a családok számára a szabadidő hasznos eltöltésére, ugyanakkor a gyermekeket már óvodás korukban megismertetni a kultúra világával. Azt reméljük, hogy a hozzánk járó gyermekek és családjaik felfedezik maguknak azokat a közösségteremtő erőket, hagyományokat, szokásokat és újdonságokat is, amelyek erőt és hitet adnak a mai, gyakran kapaszkodók nélküli világban. Olyan emberi kapcsolatok kialakítását szeretnénk elősegíteni, melyek által mindannyian jobbá válhatunk és gazdagodhatunk. Olyan értékeket közvetítünk, amelyek segítenek gyermekeknek, szülőknek, munkatársaknak helytállni a mindennapi életben! Nem mondunk le arról az elemi emberi igényről, hogy a gyermekek és szüleik, intézményünk munkatársai – mindannyian együtt – igazi, egymást tisztelő és elfogadó közösség tagjaiként, egymást erősítve, gyermekeink harmonikus felnövekedése érdekében cselekvő módon éljük mindennapjainkat!

Kérem Önöket, szorítsanak értünk, hogy elképzeléseinket megvalósíthassuk!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!  

/ Pénzes Józsefné /