|
Derékba tört
város...
A
költségvetésről bővebben.
Csuka Attila
írása:
A képviselő-testület február 23-i
ülésén városunk rendszerváltozás utáni történetének legszomorúbb
költségvetését vagyunk
kénytelenek elfogadni.
Az eltelt több mint húsz évben
gyakorlatilag töretlen volt településünk gazdasági fejlődése, évről évre
gyarapodtak bevételeink, lehetőségeink felismerése és kihasználása a
magyarországi települések élmezőnyébe emelte Törökbálintot. Képesek voltunk
fejleszteni, számos beruházást megvalósítani, miközben nem feledkeztünk meg
a szociális védőháló biztosításáról sem. Kiépült egy komoly háziorvosi
rendszer, évente százmillió forint feletti összegben biztosítottunk
szociális ellátásokat, 200 millió forint körüli összegben finanszíroztuk
városunk közösségi közlekedését. Évente több tíz milliót fordíthattunk
szépszámú és aktív civilszervezetink támogatására. Vannak játszótereink,
vannak felújított utcáink. Van egy bölcsődénk (még egy kellene), vannak
óvodáink, iskoláink és majdnem lett az új iskolában uszodánk is. Mindezt
úgy, hogy a lakosainkat csak minimális mértékben kellett adóterhelésnek
kitennünk.
A Város a jövőt megalapozandó 1
milliárd forint feletti összeget költött arra, hogy a Pannon, - ma Telenor –
a városba költözzön. Ide költözve mintegy évi 2-2,5 milliárd forint további
felhasználására volt reményünk. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság ugyan
gyengítette iparűzési adó bevételeinket, de mire az igazi visszaesés
éreztette volna hatását, addigra a Pannon székház megépült, a vállalat
megkezdte működését és újra a növekedésben bízhattunk.
Aztán 2010 novemberében
megváltozott minden.
A LEX BÓKA néven elhíresült
törvény elvitte a városból azt a forrást, amiért olyan sok áldozatot
hoztunk. A parlament Törökbálint helyzetét figyelmen kívül hagyva, egy
képviselői indítvány alapján a telekommunikációs cégek iparűzési adóját
szétosztotta az országban. Csak hosszas huzavonával sikerült elérni, hogy
legalább még egy évig halasszák el a törvény hatályba léptetését, hogy a
városunk felkészülhessen az új gazdasági helyzetére. Hogy mit is jelent
mindez iparűzési adó vonatkozásában azt mutatja ez a kis táblázat. A 2010-es
év bázisán indexáltam, mert a 2011. év sok szempontból irreális viszonyítási
alap. A 2010. év az utolsó még konszolidáltnak mondható időszak ezért a
költségvetésünk értékelésekor az összehasonlításokat ezen év vonatkozásában
érdemes megtenni.
|
2009 |
2010
e Ft |
2011 |
2012 |
Index
% 2012/2010 |
Helyi
Iparűzési Adó |
|
3 400 000 |
|
1 400 000 |
0,41
(-59%) |
A fentebb említett egy év most
letelt, és a 2012-es költségvetés igazi kérdése az, hogy vajon az átállás, a
felkészülés elkezdődött-e és ha igen akkor hogyan. Milyen lehetőségeink
maradtak és milyen kapuk záródtak be előttünk. Sajnos a 2012-es költségvetés
véleményem szerint nem vázolja a jövőt és inkább a carpe diem szellemében
született. Talán fél kimondani az igazságot. De mielőtt belekezdenék a
2012-es költségvetés elemzésébe nézzük, hogy a pénzzel együtt mit vesztett a
város.
Elveszett
álmok
Kissé talán patetikus cím, hiszen
egy város valószínűleg nem álmodik, különösen mióta Frank Sinatrától tudjuk,
hogy „That city never sleeps” vagyis hogy a város sosem alszik. Persze
Törökbálint nem New-York szerencsénkre vagy szerencsétlenségünkre.
De ha nem is New-York, azért a
város vezetőinek képzeletében élt egy rendezett és barátságos kis kertváros
képe amit nagyon szerettünk volna megvalósítani.
Szerettünk volna kesze-kusza
forgalomtechnikánkon körforgalmak megépítésével javítani. Kellett volna
körforgalom a Szent István u.- Baros utca kereszteződésében, a
Szabadság-tér- Munkácsy M. utca kereszteződésében, A Vasúti hídnál, az Őrház
utca szélesítésével és kétirányúsításával egyetemben. A Baross u. és a
Bartók B. utca kereszteződésében a volt olajkút helyén is rendezettebb
közlekedési viszonyokat volt szándékunk kialakítani.
Jó lett volna az állami tulajdonú
Bajcsy- Zs út esztétikai rendbetételéről a vagyon kezelőjével megállapodni.
Akkor a Bajcsy ma szépen leszegve, az árkok kulturált kialakításával együtt
állhatna a bálintiak rendelkezésére.
Elvesztettük az úgynevezett „Fő
utca „project megvalósításának lehetőségét is, elveszítve ezzel 800 millió
Ft uniós támogatást, de a kialakult helyzetben reménytelenné vált a
szükséges mintegy 1,4 milliárd forint önrész előteremtése. Pedig talán a
város szempontjából legfontosabb beruházás lett volna. A Munkácsy M. utca
faltól-falig felújítása egészen a Dózsa Gy. Utcáig, benne a buszvégállomás
megszüntetése, vagy európai állapotba hozása, a Munkácsy u. alatt új
közművek kiépítése beleértve a bármikor és bárhol beomolható százéves fedett
patakmeder szakasz újjáépítését is. Elmaradt az Polgármesteri Hivatal
megépítése ugyanennek a projectnek keretében. Pici öröm, az ürömben, hogy a
járások létrehozása miatt lecsökkenő feladatok és a maradék feladatok
ellátásához szükséges létszámigénynek az eredetileg tervezett épület nagy
lenne. A Fő utca felújításának elmaradásával távolabb kerültünk attól a
céltól, hogy legyen végre Törökbálintnak igazi városközpontja. És persze
sosem látjuk azt a rengeteg pénzt, amit ennek a feladatnak az előkészítésére
költöttünk.
Elvesztettük évi 3 km járda
teljes megépítésének vagy felújításának lehetőségét, valamint elvesztettük
annak fedezetét, hogy lényegesen javíthassunk a külterületeken élők
életminőségén.
És a legnagyobb probléma, a ma is
ketyegő bombaként 40%-on félbe maradt 16+8 tantermes iskola az uszodával.
2010-ben szükséges volt a Lex Bóka eredményeként vis majorra hivatkozva az
építkezést leállítani. Ugyan az Új Széchenyi tervbe beleírtak minket, hogy
majd az állam megmutatja milyen jó gazda és befejezi az iskola-komplexum
megépítését, no meg nem hagy minket magunkra. De hát csak várunk és várunk,
azután egy kicsit tárgyalunk és megint várunk. Közben nem tudjuk, hogy
milyen előre nem látható terheket jelenthet a leállás, ketyegnek, vagy nem a
kamatok, mennyit és kinek kell fizetni, mit és kinek kell tenni valamit
állagmegőrzés címén. Mindenesetre 220 millió forintunk – amit állítólag nem
kell kifizetnünk – erre a célra tartalékba kényszerült.
Rengeteget vesztettünk, alig
maradt valami.
Ami volt, és
ami maradt mutatja e tábla:
|
2010
e Ft |
2012
e Ft |
Index
% |
Fejlesztések (önk.
beruházások) |
1 353 604 |
138 450 |
0,10
(-90%) |
Felújítások |
678 724 |
72 137 |
0,11
(-89%) |
Miután eleget keseregtem a
kifolyt tejen, lássuk inkább a helyzetet.
A 2012-es költségvetés
A 2012-es költségvetésünk
vasmacskája, vagy kohéziós anyaga az a 2011-ben tartalékolt 1,2 milliárd
forint, amit a Telenor egyetlen egész évi befizetett HIPA. -jából megmaradt
Azonban az már most látszik, hogy
a boldogabb időkben felfejlesztett intézményrendszert (bölcsőde, óvodák,
iskolák) a jelenlegi anyagi helyzetünkben nem leszünk képesek hosszabbtávon
finanszírozni. A visszavonuló árát pedagógusaink is megfizetik, hiszen
jelentős jövedelemcsökkenést lesznek kénytelenek elkönyvelni. Eddig a város
úgy érzem nagyvonalúan viszonyult a jövő nemzedékek nevelőihez, de a
lehetőségek végére értünk, és még nem is látjuk a gödör alját. Készítettem
néhány táblázatot, amely szemléletesen mutatja a múltat és ismerteti
2012-őt.
|
Személyi juttatások |
Munkaadót terh. járulék nélkül |
e Ft-ban |
|
Intézmény |
2010.év |
2012. év |
Index (%) |
2010. év |
2012.év |
Index (%) |
Zimándy Ignác Általános Iskola |
90 |
98,5 |
1,094
(+9,4%) |
323,932 |
281,535 |
0,87
(-13%) |
Bálint Márton Ált. és Szk. Iskola |
97 |
102 |
1,05
(+5%) |
363,277 |
325,333 |
0,89
(-11%) |
Szőnyi Erzsébet Zeneiskola |
16,5 |
15,5 |
0,94
(-6%) |
50,908 |
36,737 |
0,72
(-27%) |
Csupaszív kétny. óvoda |
14 |
14 |
1 (0%) |
39,617 |
28,576 |
0,72
(-28%) |
Walla J. óvoda |
13 |
13 |
1 (0%) |
42,101 |
30,394 |
0,72
(-28%) |
Nyitnikék óvoda |
33 |
31,5 |
0,95
(-5%) |
97,485 |
68,263 |
0,7
(-30%) |
Bóbita Npköz. Otth. Óv. |
34 |
42 |
1,24
(+24%) |
90,606 |
79,172 |
0,87
(-13%) |
Szérűskert Bőlcsőde |
26,5 |
24,5 |
0,92
(-8%) |
64,967 |
50,113 |
0,77
(-23%) |
Munkácsy M. M. Ház |
16 |
12,5 |
0,78
(-22%) |
49,048 |
30,143 |
0,61
(-39%) |
Volf Gy. Könyvtár |
5 |
4,5 |
0,9
(-10%) |
15,814 |
12,620 |
0,8
(-20%) |
Családsegítő és Gy. J. Szolgálat |
7 |
13 |
1,85
(+85%) |
27434 |
34,915 |
1,27
(+27%) |
Nagy nehézséget jelent az
intézmények dolgozóinak a személyi juttatások jelentős csökkenése, amely
11-30 % között mozog. A létszám adatokból látszik, hogy elbocsátásokra nem
került sor. Sőt néhány intézményben létszámnövekedés tapasztalható az elmúlt
két évben. A Bóbita óvoda esetében a kiugró létszámnövekedést az új Árpád
utcai ovi használatba vétele indokolja. Ugyanakkor a létszámnövekedés
ellenére a személyi juttatások összességében mégis 13% csökkentek –
hangsúlyozom nominálisan, inflációt nem számolva. A legkisebb csökkenés a
Bálint Mártonban lesz az idén, 11%, a legnagyobb a Munkácsy M. Művelődési
Házban, 39%, de itt árnyalja a képet a létszám csökkenése. Ezért a pontosabb
kép érdekében nézzük meg az egy főre eső személyi juttatásokról készült
táblázatot. Ezen már a létszám adatok figyelembe vételével ismerkedhetünk a
helyzettel.
|
|
Az intézmények
dologi |
kiadásainak változása |
|
Személyi juttatások |
egy főre |
e Ft/hó-ban |
munkaadó járulékai
nélkül |
|
Intézmény |
2010.év |
2012. év |
Index (%) |
2010. év |
2012.év |
Index (%) |
|
e Ft |
e Ft |
|
|
|
|
Zimándy Ignác Általános Iskola |
89,241 |
95,012 |
1,06
(+6%) |
299,937 |
238,145 |
0,79
(-21%) |
Bálint Márton Ált. és Szk.
Iskola |
93,969 |
98,786 |
1,05
(+5%) |
312,085 |
265,794 |
0,85
(-15%) |
Szőnyi Erzsébet Zeneiskola |
3,216 |
2,701 |
0,64
(-36%) |
257,111 |
197,510 |
0,77
(-23%) |
Csupaszív kétny. óvoda |
14,030 |
14,337 |
1,02
(+2%) |
235,797 |
170,095 |
0,72
(-28%) |
Walla J. óvoda |
12,465 |
13,385 |
1,07
(+7%) |
269,878 |
194,833 |
0,72
(-28%) |
Nyitnikék óvoda |
35,990 |
34453 |
0,96
(-4%) |
246,199 |
180,589 |
0,73
(-27) |
Bóbita Npköz. Otth. Óv. |
45,386 |
45,866 |
1,01
(+1%) |
222,073 |
157,085 |
0,70
(-30) |
Szérűskert Bölcsőde |
20,520 |
20,900 |
1,02
(+2%) |
204,298 |
170,452 |
0,83
(-17%) |
Munkácsy M. M. Ház |
107,153 |
89,921 |
0,84
(-16%) |
255,458 |
210,953 |
0,82
(-18%) |
Volf Gy. Könyvtár |
18,579 |
15,242 |
0,82
(-18%) |
263,566 |
233,703 |
0.88
(-12) |
Családsegítő és Gy. J.
Szolgálat |
8,611 |
26,760 |
3,1 (!)
(+310%)
|
326,595
(!) |
223,814 |
0,68
(-32%) |
|
A táblán az egy főre eső személyi
juttatások jelentős csökkenése látható, és az, hogy amíg lehetőség volt rá
az önkormányzat finoman szólva is kitett magáért az intézményekben dolgozók
anyagi megbecsülésében. Bár a csökkenés jelentős, de a 2010-es kiindulópont
igencsak eltérő, nagy a különbség az intézményekben tapasztalható átlagbérek
között. Ennek oka többek között az, hogy az iskolák érdekérvényesítő
képessége a testületben lévő intézményvezetőn keresztül magasabb. Ugyanakkor
kiugró a Családsegítőnél látható 2010-es átlagbér, amely 2012-re jelentős
mértékben korrigálásra került. A dologi kiadás és létszámnövekedés náluk az
új feladatok felvállalásából fakad.
A táblázatból látszik, hogy a
dologi kiadások növekedése összességében lényegében megállt, a néhány
százalékos növekedést mindössze nominálisan érzékelhetjük, gyakorlatilag a
2010-2011. évi inflációt is figyelembe véve stagnálásról beszélhetünk.
Egy intézmény költségvetésében
kb. 80% a bér és bérjellegű kiadás és 20%-ot tesz ki a dologi kiadások köre.
Pillanatnyi bevételeink azonban a
jelentős korrekciók ellenére sem képesek a Polgármesteri Hivatal és az
intézmények működési költségének lefedezésére, ezért a 2011-es
pénzmaradványból kell felhasználni jelentős tételt. Érdemes megnézni a
pénzmaradvány alakulását:
A
pénzmaradvány alakulása |
2011 év eleje |
2011 év vége |
2012 |
1 292 418 |
1 098 335 |
703 571 |
A táblázatból látszik, hogy a
bevételek jelenlegi szintjén a várost hosszabb távon nem lehet
finanszírozni, hiszen 2011-ben a pénztartalékból a működés már elvitt
mintegy 194 millió forintot, és a 2012-es költségvetésbe további 394 millió
764 e Ft felhasználásra kerül. Ugyanakkor a bevételi oldalon megjelenik az
immateriális javak értékesítése címszó alatt egy 236 millió Ft-os tétel. Ez
a csúnya szó azt jelenti, hogy eladunk valamit, és ez nem lehet más mit az
Égett-völgy néven ismert még önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan.
Azonban a terület értékesítése meglehetősen vagylagos, vagyis ezt a tételt a
további hiányok lefedésére kiegyenlítő tételként lehet értelmezni. Nagy az
esélye annak, hogy a be nem folyó 236 millió ft-os tétel okozta
költségvetési lyukat a pénzmaradvány további felhasználásával lehet csak
kipótolni.
Ez azt jelentené, hogy a tartalék 500 millió Ft alá csökkenne
2013-ra, amivel viszont már egyértelműen nem lehet finanszírozni a működést.
További bizonytalansági tétel a 2013-as iskolaállamosítás gazdasági
vonzatai. Jelenlegi információink szerint az állam átveszi az iskolák
oktatással kapcsolatos feladatait, viszont az önkormányzatoknál hagyja az
intézmény műszaki fenntartását. Ez annyit jelent a híradások szerint, hogy a
bérterheket – ami az iskolák működtetésének legjelentősebb költsége –
leveszi az önkormányzatok válláról, de elvisz valamennyit cserébe az
iparűzési adóból, a gépjármű adót, és csökkenti a szociális juttatásokat. Az
eddigi évek tapasztalatai alapján nem valószínű, hogy az állam rosszul
akarna járni, ezért nem zárható ki, hogy 2013-tól a bevételi és a kiadási
oldal aránya további negatív irányba tolódik. Egy ilyen helyzet 2013 végére
a tartalékok teljes kimerülését jelentheti. Jelenleg azonban pontos
információkkal nem rendelkezünk, ezért a legpesszimistább forgatókönyvre
kellene felkészülnünk.
Adók
Nézzük az adók helyzetét.
Az iparűzési adó gyors növekedése
a következő években és a jelenlegi makrogazdasági környezetben nem várható.
A legutóbbi jelentések ugyan a harmadik negyedévre a vártnál némileg nagyobb
gazdasági növekedést jeleztek, de ennek – meglepő módon – a motorja a
mezőgazdaság volt, és a gépipar (Mercedes, Audi). Ezek törökbálinti
lecsapódása nem várható. Sem mezőgazdasági sem gépipari profilunk nincs.
Egyértelmű, hogy egyetlen
meghatározó lehetőségként a bevételek növelésére a költségvetést beterjesztő
polgármester szerint a lakossági adók kiterjesztése és nagyságrendű
növelése.
Nézzünk egy
újabb táblázatot:
|
2009 |
2010
e Ft |
2011 |
2012 |
Index
% 2012/2010 |
HIPA |
|
3 400 000 |
|
1 400 000 |
0,41
(-59%) |
Építményadó |
400 000 |
420 000 |
600 000 |
734 000 |
1,75 !
(+75%) ! |
Telekadó |
|
175 000 |
|
185 000 |
1,06
(+6%) |
Idegenforgalmi adó |
|
4000 |
|
4 000 |
0% |
Gépjármű adó |
|
200 000 |
|
170 000 |
0,85
(-15%) |
SZJA helyben
maradó része |
|
310 830 |
|
285 000 |
0,92
(-8%) |
SZJA jöv,
kül. mérséklése |
|
-417 273 |
|
-428 716 |
1,02
(+2%, ami az
elvonás növekedését jelenti) |
--------------------- |
|
|
|
|
|
Normatív
állami hozzájárulások |
|
568 755 |
|
635 772 |
1,12
(+12%) |
A lakosságra való ingatlan típusú
adó kivetése vélhetőleg jelentős ellenállást fog kiváltani. Ami tény, hogy
2012-től építményadót mindenkinek fizetni kell, és véleményem szerint nem is
igazságos elosztásban. Jelenleg is tart az elmaradt adók öt évre
visszamenőleg történő behajtása. A Pénzügyi Bizottság ülésén kérdésemre a
polgármester az építményadóval kapcsolatban ugyan azt válaszolta, hogy
2011-ben ilyen típusú adót a lakosságra nem vetettek ki és a hirtelen
nagyarányú növekedést 420-ról 600 millióra a díjtételek növekedésével
magyarázta, ami teljes képtelenség. A számok tükrében állítom, hogy legalább
százezer m2 új adóztatott építmény területnek kellett a rendszerbe
bekerülnie, és ez csak a lakossági tulajdonú építmények adóztatásával –
visszamenőleges behajtásával lehetséges. A 2012-es költségvetés azután a
2011. évi 600 millióra további 134 millió forintot rápakol, amely már
egyértelműen lakosságtól beszedendő adó. Ha 143 milliót elosztom kb. 4000
háztartással akkor az 33500 Ft/építmény, ami köszönő viszonyban sincs a
képviselő-testület által elfogadott max. 20000 Ft/ingatlan határozattal.
Ezek az összegek, a lakosság ilyen arányú sarcolása, elfogadhatatlan. A mai
magyarországi családi jövedelem viszonyok nem teszik lehetővé a nagy összegű
ingatlantípusú adók kivetését.
Mivel városunk önkormányzata
annak idején tudatosan tekintett el a lakossági ingatlanok megadóztatásától,
ezt most visszacsinálni – ugyan jogszerű – de nem etikus, nem segíti azt a
társadalmi megegyezést, ami ahhoz szükséges, hogy a város a jelenlegi nehéz
helyzetén túljusson. Ráadásul nagyon sok családnak az évek során összegyűlt
több százezer forint adó megfizethetetlenné vált. Félő, hogy a következő
években az adóztatás egyre inkább eltolódik a lakossági adók irányába.
Ugyanakkor nem történtek lépések
külső források lehető legnagyobb volumenű bevonására, nincsenek
előkészített, vagy már futó pályázataink. A 2011. év ebből a szempontból
elfecsérelt időszak, pedig egy sikerre esélyes pályázat előkészítése hosszú
hónapokat igényel. Elmaradt a Polgármesteri Hivatal teljes átvilágítása,
elmaradt a költségvetés sorain szereplő feladatok nemcsak számszaki, de
tartalmi felülvizsgálata is.
Egy pillanatra visszatérve az
utolsó táblához van benne egy csodabogár nevezetesen az a SZJA jövedelem
különbség mérséklése /adóerő). Ennek számítási módját olyan zseniálisan
találták ki, hogy képes annak ellenére növekedni, hogy a város adóbevételei
összességében jelentősen csökkentek, a HIPA pl. -59%-al. Ez több mint 428
millió forint elvonását jelenti amúgy is derékba tört városunktól.
Összegezve:
Lasswell szerint egy költségvetés
arról szól, hogy ki kap, mit, mikor és hogyan. Nos, a mi költségvetésünk
pillanatnyilag ennek az ellenkezője. Vagyis kitől lehet elvenni, mit, mikor
és hogyan.
A 2012-es költségvetést a
2011.-ben tartalékba tett pénzmaradvány tartja fent, jövőképpel a következő
évekre való felkészüléshez szükséges lépésekkel nem rendelkezik. A 2011-es
pénzmaradvány felélésén kívül – esetleg a még meglévő ingatlanok eladásán
kívül – lényegében csak a lakossági adók növekvő kivetésével számol.
Sodródunk lefelé egy gödörben, aminek az alját még nem látjuk. Talán
kihúzhatjuk 2014.-ig de aztán mi marad utánunk?
Legfeljebb a
vízözön.
2012.
február
Csuka Attila
www.csukaattila.hu
|
|