Főoldal Mesterkereső Telefonszámok Apróhirdetés Szolgáltatók Információk Kapcsolat

 
 

Derékba tört város...  

A költségvetésről bővebben.

Csuka Attila írása:

A képviselő-testület február 23-i ülésén városunk rendszerváltozás utáni történetének legszomorúbb költségvetését vagyunk kénytelenek elfogadni.

Az eltelt több mint húsz évben gyakorlatilag töretlen volt településünk gazdasági fejlődése, évről évre gyarapodtak bevételeink, lehetőségeink felismerése és kihasználása a magyarországi települések élmezőnyébe emelte Törökbálintot. Képesek voltunk fejleszteni, számos beruházást megvalósítani, miközben nem feledkeztünk meg a szociális védőháló biztosításáról sem. Kiépült egy komoly háziorvosi rendszer, évente százmillió forint feletti összegben biztosítottunk szociális ellátásokat, 200 millió forint körüli összegben finanszíroztuk városunk közösségi közlekedését. Évente több tíz milliót fordíthattunk szépszámú és aktív civilszervezetink támogatására. Vannak játszótereink, vannak felújított utcáink. Van egy bölcsődénk (még egy kellene), vannak óvodáink, iskoláink és majdnem lett az új iskolában uszodánk is. Mindezt úgy, hogy a lakosainkat csak minimális mértékben kellett adóterhelésnek kitennünk.

A Város a jövőt megalapozandó 1 milliárd forint feletti összeget költött arra, hogy a Pannon, - ma Telenor – a városba költözzön. Ide költözve mintegy évi 2-2,5 milliárd forint további felhasználására volt reményünk. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság ugyan gyengítette iparűzési adó bevételeinket, de mire az igazi visszaesés éreztette volna hatását, addigra a Pannon székház megépült, a vállalat megkezdte működését és újra a növekedésben bízhattunk.

Aztán 2010 novemberében megváltozott minden.

A LEX BÓKA néven elhíresült törvény elvitte a városból azt a forrást, amiért olyan sok áldozatot hoztunk. A parlament Törökbálint helyzetét figyelmen kívül hagyva, egy képviselői indítvány alapján a telekommunikációs cégek iparűzési adóját szétosztotta az országban. Csak hosszas huzavonával sikerült elérni, hogy legalább még egy évig halasszák el a törvény hatályba léptetését, hogy a városunk felkészülhessen az új gazdasági helyzetére. Hogy mit is jelent mindez iparűzési adó vonatkozásában azt mutatja ez a kis táblázat. A 2010-es év bázisán indexáltam, mert a 2011. év sok szempontból irreális viszonyítási alap. A 2010. év az utolsó még konszolidáltnak mondható időszak ezért a költségvetésünk értékelésekor az összehasonlításokat ezen év vonatkozásában érdemes megtenni.

 

2009

2010

e Ft

2011

2012

Index

% 2012/2010

Helyi Iparűzési Adó

 

3 400 000

 

1 400 000

0,41

(-59%)

A fentebb említett egy év most letelt, és a 2012-es költségvetés igazi kérdése az, hogy vajon az átállás, a felkészülés elkezdődött-e és ha igen akkor hogyan. Milyen lehetőségeink maradtak és milyen kapuk záródtak be előttünk. Sajnos a 2012-es költségvetés véleményem szerint nem vázolja a jövőt és inkább a carpe diem szellemében született. Talán fél kimondani az igazságot. De mielőtt belekezdenék a 2012-es költségvetés elemzésébe nézzük, hogy a pénzzel együtt mit vesztett a város.

Elveszett álmok

Kissé talán patetikus cím, hiszen egy város valószínűleg nem álmodik, különösen mióta Frank Sinatrától tudjuk, hogy „That city never sleeps” vagyis hogy a város sosem alszik. Persze Törökbálint nem New-York szerencsénkre vagy szerencsétlenségünkre.

De ha nem is New-York, azért a város vezetőinek képzeletében élt egy rendezett és barátságos kis kertváros képe amit nagyon szerettünk volna megvalósítani.

Szerettünk volna kesze-kusza forgalomtechnikánkon körforgalmak megépítésével javítani. Kellett volna körforgalom a Szent István u.- Baros utca kereszteződésében, a Szabadság-tér- Munkácsy M. utca kereszteződésében, A Vasúti hídnál, az Őrház utca szélesítésével és kétirányúsításával egyetemben. A Baross u. és a Bartók B. utca kereszteződésében a volt olajkút helyén is rendezettebb közlekedési viszonyokat volt szándékunk kialakítani.

Jó lett volna az állami tulajdonú Bajcsy- Zs út esztétikai rendbetételéről a vagyon kezelőjével megállapodni. Akkor a Bajcsy ma szépen leszegve, az árkok kulturált kialakításával együtt állhatna a bálintiak rendelkezésére.

Elvesztettük az úgynevezett „Fő utca „project megvalósításának lehetőségét is, elveszítve ezzel 800 millió Ft uniós támogatást, de a kialakult helyzetben reménytelenné vált a szükséges mintegy 1,4 milliárd forint önrész előteremtése. Pedig talán a város szempontjából legfontosabb beruházás lett volna. A Munkácsy M. utca faltól-falig felújítása egészen a Dózsa Gy. Utcáig, benne a buszvégállomás megszüntetése, vagy európai állapotba hozása, a Munkácsy u. alatt új közművek kiépítése beleértve a bármikor és bárhol beomolható százéves fedett patakmeder szakasz újjáépítését is. Elmaradt az Polgármesteri Hivatal megépítése ugyanennek a projectnek keretében. Pici öröm, az ürömben, hogy a járások létrehozása miatt lecsökkenő feladatok és a maradék feladatok ellátásához szükséges létszámigénynek az eredetileg tervezett épület nagy lenne. A Fő utca felújításának elmaradásával távolabb kerültünk attól a céltól, hogy legyen végre Törökbálintnak igazi városközpontja. És persze sosem látjuk azt a rengeteg pénzt, amit ennek a feladatnak az előkészítésére költöttünk.

Elvesztettük évi 3 km járda teljes megépítésének vagy felújításának lehetőségét, valamint elvesztettük annak fedezetét, hogy lényegesen javíthassunk a külterületeken élők életminőségén.

És a legnagyobb probléma, a ma is ketyegő bombaként 40%-on félbe maradt 16+8 tantermes iskola az uszodával. 2010-ben szükséges volt a Lex Bóka eredményeként vis majorra hivatkozva az építkezést leállítani. Ugyan az Új Széchenyi tervbe beleírtak minket, hogy majd az állam megmutatja milyen jó gazda és befejezi az iskola-komplexum megépítését, no meg nem hagy minket magunkra. De hát csak várunk és várunk, azután egy kicsit tárgyalunk és megint várunk. Közben nem tudjuk, hogy milyen előre nem látható terheket jelenthet a leállás, ketyegnek, vagy nem a kamatok, mennyit és kinek kell fizetni, mit és kinek kell tenni valamit állagmegőrzés címén. Mindenesetre 220 millió forintunk – amit állítólag nem kell kifizetnünk – erre a célra tartalékba kényszerült.

Rengeteget vesztettünk, alig maradt valami.

Ami volt, és ami maradt mutatja e tábla:

 

2010

e Ft

2012

e Ft

Index

%

Fejlesztések (önk. beruházások)

1 353 604

138 450

0,10

(-90%)

Felújítások

678 724

72 137

0,11

(-89%)

Miután eleget keseregtem a kifolyt tejen, lássuk inkább a helyzetet.

A 2012-es költségvetés

A 2012-es költségvetésünk vasmacskája, vagy kohéziós anyaga az a 2011-ben tartalékolt 1,2 milliárd forint, amit a Telenor egyetlen egész évi befizetett HIPA. -jából megmaradt

Azonban az már most látszik, hogy a boldogabb időkben felfejlesztett intézményrendszert (bölcsőde, óvodák, iskolák) a jelenlegi anyagi helyzetünkben nem leszünk képesek hosszabbtávon finanszírozni. A visszavonuló árát pedagógusaink is megfizetik, hiszen jelentős jövedelemcsökkenést lesznek kénytelenek elkönyvelni. Eddig a város úgy érzem nagyvonalúan viszonyult a jövő nemzedékek nevelőihez, de a lehetőségek végére értünk, és még nem is látjuk a gödör alját. Készítettem néhány táblázatot, amely szemléletesen mutatja a múltat és ismerteti 2012-őt.

 
 

      Létszám

Személyi juttatások
Munkaadót terh. járulék nélkül
e Ft-ban

Intézmény

2010.év

2012. év

Index (%)

2010. év

2012.év

Index (%)

Zimándy Ignác Általános Iskola

90

98,5

1,094

(+9,4%)

323,932

281,535

0,87

(-13%)

Bálint Márton Ált. és Szk. Iskola

97

102

1,05

(+5%)

363,277

325,333

0,89

(-11%)

Szőnyi Erzsébet Zeneiskola

16,5

15,5

0,94

(-6%)

50,908

36,737

0,72

(-27%)

Csupaszív kétny. óvoda

14

14

1  (0%)

39,617

28,576

0,72

(-28%)

Walla J. óvoda

13

13

1 (0%)

42,101

30,394

0,72

(-28%)

Nyitnikék óvoda

33

31,5

0,95

(-5%)

97,485

68,263

0,7

(-30%)

Bóbita Npköz. Otth. Óv.

34

42

1,24

(+24%)

90,606

79,172

0,87

(-13%)

Szérűskert Bőlcsőde

26,5

24,5

0,92

(-8%)

64,967

50,113

0,77

(-23%)

Munkácsy M. M. Ház

16

12,5

0,78

(-22%)

49,048

30,143

0,61

(-39%)

Volf Gy. Könyvtár

5

4,5

0,9

(-10%)

15,814

12,620

0,8

(-20%)

Családsegítő és Gy. J. Szolgálat

7

13

1,85

(+85%)

27434

34,915

1,27

(+27%)

Nagy nehézséget jelent az intézmények dolgozóinak a személyi juttatások jelentős csökkenése, amely 11-30 % között mozog. A létszám adatokból látszik, hogy elbocsátásokra nem került sor. Sőt néhány intézményben létszámnövekedés tapasztalható az elmúlt két évben. A Bóbita óvoda esetében a kiugró létszámnövekedést az új Árpád utcai ovi használatba vétele indokolja. Ugyanakkor a létszámnövekedés ellenére a személyi juttatások összességében mégis 13% csökkentek – hangsúlyozom nominálisan, inflációt nem számolva. A legkisebb csökkenés a Bálint Mártonban lesz az idén, 11%, a legnagyobb a Munkácsy M. Művelődési Házban, 39%, de itt árnyalja a képet a létszám csökkenése. Ezért a pontosabb kép érdekében nézzük meg az egy főre eső személyi juttatásokról készült táblázatot. Ezen már a létszám adatok figyelembe vételével ismerkedhetünk a helyzettel.

 

 

 Az intézmények dologi
 kiadásainak változása
Személyi juttatások
egy főre
e Ft/hó-ban
munkaadó járulékai nélkül
Intézmény 2010.év 2012. év Index (%) 2010. év 2012.év Index (%)

 

    e Ft

    e Ft

 

 

 

 

Zimándy Ignác Általános Iskola

89,241

95,012

1,06

(+6%)

299,937

238,145

0,79

(-21%)

Bálint Márton Ált. és Szk. Iskola

93,969

98,786

1,05

(+5%)

312,085

265,794

0,85

(-15%)

Szőnyi Erzsébet Zeneiskola

3,216

2,701

0,64

(-36%)

257,111

197,510

0,77

(-23%)

Csupaszív kétny. óvoda

14,030

14,337

1,02

(+2%)

235,797

170,095

0,72

(-28%)

Walla J. óvoda

12,465

13,385

1,07

(+7%)

269,878

194,833

0,72

(-28%)

Nyitnikék óvoda

35,990

34453

0,96

(-4%)

246,199

180,589

0,73

(-27)

Bóbita Npköz. Otth. Óv.

45,386

45,866

1,01

(+1%)

222,073

157,085

0,70

(-30)

Szérűskert Bölcsőde

20,520

20,900

1,02

(+2%)

204,298

170,452

0,83

(-17%)

Munkácsy M. M. Ház

107,153

89,921

0,84

(-16%)

255,458

210,953

0,82

(-18%)

Volf Gy. Könyvtár

18,579

15,242

0,82

(-18%)

263,566

233,703

0.88

(-12)

Családsegítő és Gy. J. Szolgálat

8,611

26,760

3,1 (!)

(+310%)

326,595 (!)

223,814

0,68

(-32%)

 

A táblán az egy főre eső személyi juttatások jelentős csökkenése látható, és az, hogy amíg lehetőség volt rá az önkormányzat finoman szólva is kitett magáért az intézményekben dolgozók anyagi megbecsülésében. Bár a csökkenés jelentős, de a 2010-es kiindulópont igencsak eltérő, nagy a különbség az intézményekben tapasztalható átlagbérek között. Ennek oka többek között az, hogy az iskolák érdekérvényesítő képessége a testületben lévő intézményvezetőn keresztül magasabb. Ugyanakkor kiugró a Családsegítőnél látható 2010-es átlagbér, amely 2012-re jelentős mértékben korrigálásra került. A dologi kiadás és létszámnövekedés náluk az új feladatok felvállalásából fakad.

A táblázatból látszik, hogy a dologi kiadások növekedése összességében lényegében megállt, a néhány százalékos növekedést mindössze nominálisan érzékelhetjük, gyakorlatilag a 2010-2011. évi inflációt is figyelembe véve stagnálásról beszélhetünk.

Egy intézmény költségvetésében kb. 80% a bér és bérjellegű kiadás és 20%-ot tesz ki a dologi kiadások köre.

Pillanatnyi bevételeink azonban a jelentős korrekciók ellenére sem képesek a Polgármesteri Hivatal és az intézmények működési költségének lefedezésére, ezért a 2011-es pénzmaradványból kell felhasználni jelentős tételt. Érdemes megnézni a pénzmaradvány alakulását:

A pénzmaradvány alakulása

   2011 év eleje

  2011 év vége

         2012

1 292 418

1 098 335

703 571

A táblázatból látszik, hogy a bevételek jelenlegi szintjén a várost hosszabb távon nem lehet finanszírozni, hiszen 2011-ben a pénztartalékból a működés már elvitt mintegy 194 millió forintot, és a 2012-es költségvetésbe további 394 millió 764 e Ft felhasználásra kerül. Ugyanakkor a bevételi oldalon megjelenik az immateriális javak értékesítése címszó alatt egy 236 millió Ft-os tétel. Ez a csúnya szó azt jelenti, hogy eladunk valamit, és ez nem lehet más mit az Égett-völgy néven ismert még önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan. Azonban a terület értékesítése meglehetősen vagylagos, vagyis ezt a tételt a további hiányok lefedésére kiegyenlítő tételként lehet értelmezni. Nagy az esélye annak, hogy a be nem folyó 236 millió ft-os tétel okozta költségvetési lyukat a pénzmaradvány további felhasználásával lehet csak kipótolni.

Ez azt jelentené, hogy a tartalék 500 millió Ft alá csökkenne 2013-ra, amivel viszont már egyértelműen nem lehet finanszírozni a működést. További bizonytalansági tétel a 2013-as iskolaállamosítás gazdasági vonzatai. Jelenlegi információink szerint az állam átveszi az iskolák oktatással kapcsolatos feladatait, viszont az önkormányzatoknál hagyja az intézmény műszaki fenntartását. Ez annyit jelent a híradások szerint, hogy a bérterheket – ami az iskolák működtetésének legjelentősebb költsége – leveszi az önkormányzatok válláról, de elvisz valamennyit cserébe az iparűzési adóból, a gépjármű adót, és csökkenti a szociális juttatásokat. Az eddigi évek tapasztalatai alapján nem valószínű, hogy az állam rosszul akarna járni, ezért nem zárható ki, hogy 2013-tól a bevételi és a kiadási oldal aránya további negatív irányba tolódik. Egy ilyen helyzet 2013 végére a tartalékok teljes kimerülését jelentheti. Jelenleg azonban pontos információkkal nem rendelkezünk, ezért a legpesszimistább forgatókönyvre kellene felkészülnünk.

Adók

Nézzük az adók helyzetét.

Az iparűzési adó gyors növekedése a következő években és a jelenlegi makrogazdasági környezetben nem várható. A legutóbbi jelentések ugyan a harmadik negyedévre a vártnál némileg nagyobb gazdasági növekedést jeleztek, de ennek – meglepő módon – a motorja a mezőgazdaság volt, és a gépipar (Mercedes, Audi).  Ezek törökbálinti lecsapódása nem várható. Sem mezőgazdasági sem gépipari profilunk nincs.

Egyértelmű, hogy egyetlen meghatározó lehetőségként a bevételek növelésére a költségvetést beterjesztő polgármester szerint a lakossági adók kiterjesztése és nagyságrendű növelése.

Nézzünk egy újabb táblázatot:

 

2009

2010

e Ft

2011

2012

Index

% 2012/2010

HIPA

 

3 400 000

 

1 400 000

0,41

(-59%)

Építményadó

400 000

420 000

600 000

734 000

1,75 !

(+75%) !

Telekadó

 

175 000

 

185 000

1,06

(+6%)

Idegenforgalmi adó

 

4000

 

4 000

0%

Gépjármű adó

 

200 000

 

170 000

0,85

(-15%)

SZJA helyben maradó része

 

310 830

 

285 000

0,92

(-8%)

SZJA jöv, kül. mérséklése

 

-417 273

 

-428 716

1,02

(+2%, ami az elvonás növekedését jelenti)

---------------------

 

 

 

 

 

Normatív állami hozzájárulások

 

568 755

 

635 772

1,12

(+12%)

 

A lakosságra való ingatlan típusú adó kivetése vélhetőleg jelentős ellenállást fog kiváltani. Ami tény, hogy 2012-től építményadót mindenkinek fizetni kell, és véleményem szerint nem is igazságos elosztásban.  Jelenleg is tart az elmaradt adók öt évre visszamenőleg történő behajtása. A Pénzügyi Bizottság ülésén kérdésemre a polgármester az építményadóval kapcsolatban ugyan azt válaszolta, hogy 2011-ben ilyen típusú adót a lakosságra nem vetettek ki és a hirtelen nagyarányú növekedést 420-ról 600 millióra a díjtételek növekedésével magyarázta, ami teljes képtelenség. A számok tükrében állítom, hogy legalább százezer m2 új adóztatott építmény területnek kellett a rendszerbe bekerülnie, és ez csak a lakossági tulajdonú építmények adóztatásával – visszamenőleges behajtásával lehetséges. A 2012-es költségvetés azután a 2011. évi 600 millióra további 134 millió forintot rápakol, amely már egyértelműen lakosságtól beszedendő adó. Ha 143 milliót elosztom kb. 4000 háztartással akkor az 33500 Ft/építmény, ami köszönő viszonyban sincs a képviselő-testület által elfogadott max. 20000 Ft/ingatlan határozattal. Ezek az összegek, a lakosság ilyen arányú sarcolása, elfogadhatatlan. A mai magyarországi családi jövedelem viszonyok nem teszik lehetővé a nagy összegű ingatlantípusú adók kivetését.

Mivel városunk önkormányzata annak idején tudatosan tekintett el a lakossági ingatlanok megadóztatásától, ezt most visszacsinálni – ugyan jogszerű – de nem etikus, nem segíti azt a társadalmi megegyezést, ami ahhoz szükséges, hogy a város a jelenlegi nehéz helyzetén túljusson. Ráadásul nagyon sok családnak az évek során összegyűlt több százezer forint adó megfizethetetlenné vált. Félő, hogy a következő években az adóztatás egyre inkább eltolódik a lakossági adók irányába.

Ugyanakkor nem történtek lépések külső források lehető legnagyobb volumenű bevonására, nincsenek előkészített, vagy már futó pályázataink. A 2011. év ebből a szempontból elfecsérelt időszak, pedig egy sikerre esélyes pályázat előkészítése hosszú hónapokat igényel. Elmaradt a Polgármesteri Hivatal teljes átvilágítása, elmaradt a költségvetés sorain szereplő feladatok nemcsak számszaki, de tartalmi felülvizsgálata is.

Egy pillanatra visszatérve az utolsó táblához van benne egy csodabogár nevezetesen az a SZJA jövedelem különbség mérséklése /adóerő). Ennek számítási módját olyan zseniálisan találták ki, hogy képes annak ellenére növekedni, hogy a város adóbevételei összességében jelentősen csökkentek, a HIPA pl. -59%-al. Ez több mint 428 millió forint elvonását jelenti amúgy is derékba tört városunktól.

Összegezve:

Lasswell szerint egy költségvetés arról szól, hogy ki kap, mit, mikor és hogyan. Nos, a mi költségvetésünk pillanatnyilag ennek az ellenkezője. Vagyis kitől lehet elvenni, mit, mikor és hogyan.

A 2012-es költségvetést a 2011.-ben tartalékba tett pénzmaradvány tartja fent, jövőképpel a következő évekre való felkészüléshez szükséges lépésekkel nem rendelkezik. A 2011-es pénzmaradvány felélésén kívül – esetleg a még meglévő ingatlanok eladásán kívül – lényegében csak a lakossági adók növekvő kivetésével számol. Sodródunk lefelé egy gödörben, aminek az alját még nem látjuk. Talán kihúzhatjuk 2014.-ig de aztán mi marad utánunk?

Legfeljebb a vízözön.

2012. február                                                                          

Csuka Attila

www.csukaattila.hu

 

 

 
 

Copyright ©  Bálintinfo.hu